Durva 3 napot tudhatok magam mögött… Fanbiccsparty volt a javából^^
Csütörtökön mentem át Szánalomfalvára, olyan negyed 11 körül értem oda. Azonnal bevetettük magunkat Vulgáriába, és onnantól Dai és a rekeszizmaink számára nem volt pihenés… Néztünk egy csomó Miyavis videót, annak örömére, hogy valszeg én is mehetek a koncertre… Hát az ez ember egy elmebeteg... de ezt eddig is sejtettem… XD Nameg néztünk Gazetto videókat is, amiken hol felvisítottunk, hol épp a röhögéstől fuldokoltunk… Aztán kimentünk tápolni, gyengébbek kedvéért: ebédelni^^ Majd engedélyt kaptunk, hogy kisajátítsuk magunknak a nappalit, és nagyképernyőn élvezkedtünk az RCE-re… Egy adag aranygaluskával, ami akkor már a napi második dózis volt XD Hihetetlen volt.. Akkorában látni őket.. És a hangzás se volt semmi^^ Ennél már csak az lehet a jobb, ha az ember élőben látja őket XD *sóvárog* De addig is itt lesz nekünk Myv.. =D
A koncertezés után már-már extázisközeli állapotban tértünk vissza a fanbiccsfőhadiszállásunkra, és kezdtük el idegesíteni a körülöttünk lévő embereket a random sikításainkkal és a felettébb fülsértő röhögésünkkel… XD Határozottan élveztem. XD Közben kókusztéglatestet ettünk… nem, nem kókuszkockát.. Elvégre semmi kockaalakja nem volt.. Szóval áttranszformáltuk kockává, miközben én jó kocka lévén sajttá konvertáltam magam… XD Ment az agymenés ezerrel… Képeket nézegettünk, valamint további videókat is, és beszéltünk MSNen Ayuval, akit sikerült olyan szinten bevonnunk a Fanbiccspartyba, hogy már szinte interaktív részese lett^^ Ezenkívül webcamerás támadást indítottunk Mazu ellen, aki így élő adásban csodálhatta meg, milyenek vagyunk, ha nagyon ránk tör a fangörcs… XD Az állatkodás közepette többször is szó szerint lefolytam az ágyról, és a padlón térdelve találtam magam, miközben próbáltam valami levegőt juttatni a röhögéstől kiürült tüdőmbe… A végére már a random enter nevezetű kockahobbinak hódoltam.. XD Ayu díjazta is XD Aztán Dai valami csoda folytán úgy döntött, neki elég az állatságainkból, és lefagyott… Nem lettek naplózva a beszélgetések sem… =S Azután, az újraindulás követően, mielőtt Megu elhúzott fürödni, Dai kékhalált kapott.. Igen, kékhalált.. Hát komolyan mondom, tényleg parafenomén vagyok… Ugyebár Meo is kékhalálszindrómás volt, míg ki nem cseréltek benne szinte mindent… Félni fogok a kékhaláltól… A kékhalál a mumusom…XD Nah mindegy.. Zuhanyzás után még egy jóideig fent voltunk,olvastunk ficeket, és igyekeztünk nem hangosan vergődni/takaróba fulladni… Aztán olyan négy körül nyomhatott el minket az álom…
Pénteken igencsak érdekes ébresztőnk volt, bár én nem bántam.. Volt min röhögni.. XD A tetőn mászkáló munkások igencsak sokszínű beszélgetése behallatszott az ablakon. nameg a fúró zaja… Igazából az még nem volt olyan kellemes. XD Szóval A négy munkás, akik közül kettőnek, vagy háromnak sikerült megtudnunk a nevét is, a következő beszélgetésfoszlányokkal ajándékozott meg minket: “Menjél máár Stalone!” “mi ez, valami bugyiruha?” Meg volt egy olyan szössz is, amire kajak azt hittem, hogy azt mondja, hogy “bishi” de biztos csak Misi-t mondott XD *csalódott* A kedves ébresztő viszonzásaképp megörvendeztettük őket egy kis Saku-val.. Nemeg kaptak GazettE-t is… Épp azon filóztunk, hogy nehogy leessenek a sokktól… XP Megu az egyik pillanatban beverődött a szobába, és közölte, hogy itt vannak a mamájáék. Ígyhát kimentünk reggelizni, és beszélgettünk egy kicsit velük. Ettem kaktuszlekvárt.. XP tök finom volt, nem ilyenre számítottam… ^^ A tápolás befejeztével már várt ránk Dai a szobában, szóval ismét bekockultunk. Ezúttal Oresamát néztünk, ami nekem nagyon tetszett, azt hiszem az lesz a következő torrent letöltésem… Nameg megmutattam Megunak a Coat west luxe 1-et. Engem mondjuk másodjára nézve sem kötött le túlzottan, nem tom Megut mennyire… Fogalmam sincs, mit lehet ezen annyira fanolni… Nah mindegy.. Én nem leszek függő, azt tuti.. Viszont úgy tűnik, ficírás előtt egy ilyen kötelező darab. Kissé más fényt vet a dolgokra.. Részemről legalábbis…
Aztán Megu elkezdte letakarítgatni a gitárját, de kihívták a szülei, hogy mutassa meg a nagymamájáéknak a nyaralási (?) fotókat, szóval én addig tisztogattam tovább a hangszert… ^^ Aztán mikor visszatért, még kimentünk enni egy melegszenyót, mikoris Megu megkérdezte az anyukáját, hogy nálunk aludhat-e, aki kis hezitálás után legnagyobb meglepetésünkre bele is ment a dologba. Volt durván egy óránk, hogy összekapjuk magunkat a buszhoz, amit néztünk. Készen is lettünk, ki is mentünk a buszmegbe…. De a busz nem jött… Aztán kiderült, hogy valszeg elnéztünk a menetrendet, szal elindultunk vissza, amikoris megjelent a busz! Elkezdtem visszafelé szaladni, kis híján el is ütött a busz, és elment! Nem állt meg… Szóval visszabaktattunk meguékhoz, és az anyukája nézett nekünk másik buszt… Amit szerencsésen elértünk, és Megu napszemüvegén kívül otthon sem hagytunk semmit^^ A vonaton hallgattunk zenét, Kuromeru jóvoltából. Megu kért, én pedig előkerestem a 80 GazettE számom közül a kívánságát.. XD Nanáá, hogy olyat mondott elsőre, ami nem volt rajta XD Sikeresen halálra rémisztettük a körülöttünk ülőket, és elégedetten készülődtünk a leszálláshoz, mikoris egy enyhén familiárisan hiperpigmentált férfi és női társa megszállták a vécét… XD Vicces volt…
A szar törökbálinti közlekedésnek, és a nyamvadt menetrendváltozásoknak hála sétáltunk egyet Tbálinton a sötétben.. Még valamelyes élveztem is, egész addig, míg anyu fel nem hívott… Utána már nem élveztem annyira… De aztán apu értünk jött, és végül még itt, Érden is sétáltunk egyet, útba ejtve a szelektív kukákat XD Megnéztük az autófényszóróktól csillogó, és éjszakai fényben fürdő M7-est. szép volt… És még hideg sem volt annyira, határozottan kellemes volt^^
Visszatérve egy gyors zuhany mindkettőnk részéről, aztután jószokáshoz híven kockultunk, némi zselécukor, és áfonya társaságában. Megu ráuszult Uruha blogjára, de nem találta meg, aztán képeket lestünk, újfent… Végül pedig elvágódtunk az ágyon, és újabb fulladásos röhögőmaratonba kezdtünk… Érdekes, anyuméknak most egy szava sem volt, utána sem… Szóval ügyesek voltunk, nem ébredtek fel ránk XD
Szombaton emlékeim szerint nyolckor akartunk kelni, mert meg volt beszélve a Meet Keengával, Vivivel meg Mazuval pestre, ehelyett fél 10-kor nyitottunk ki a csipánkat… Anyuék nem voltak itthon, szóval üvöltött a zene, és elkezdtünk készülődni. hajat is mostunk mindketten, amikoris Keenga-chan írt egy sms-t, hogy bukott az egész meet. Megvártuk míg anyuék hazajönnek, addig persze elfoglaltuk magunkat…épp aznap jött ki ez a csodaszép scan, az Arena augusztusi száma…
Igen, igen.. Tudom, hogy gyönyörűek.. *_* Persze ha Aoi lett volna olyan kedves, és nem takarja el a feje háromnegyedét a személyes fotóján, akkor még boldogabb lennék… >.< ezért büntit fog kapni… XP Uruha fotóján viszont azt hittem Meguval karöltve esek össze… Hihetetlenül szép… *__*
Egy sor nyáladzás és random visítógörcs után lementünk a kedvenc kis kínai kajáldánkba ebédelni^^ Késői ebéd, jó volt^^ Azután megmutattam Megunak a Stopi tetejét. Úgy tűnt, tetszett neki ^^ Énekeltünk, és zenét hallgattunk Shin-chan, Megu mobilja jóvoltából, jah meg ránkköszönt egy bácsiii... XD Aktív pihenésként pedig felmentünk a GameWorld-be biliárdozni egy órát… Először én vertem meg Megut, majd ő engem… Nade ezek után mondja nekem valaki, hogy mi átlagos fanok vagyunk… Tudniillik.. Elneveztük a biliárdgolyókat… XD *nyerít* A Piros volt Ruki, a Kék Kai, a Fekete Aoi, A narancs Rei, és a Lila Uruha… XD Ennyi.. XD Szóval jól szórakoztunk^^Utána nyaltunk egyet, félreértés ne essék, mekis fagyira gondolok… XP És go haza. Itthon még durván egy óránk volt, amit újfent Uruha blogjának keresésével, és képnézegetéssel töltöttünk. Aztán háromnegyed hétkor lementünk a corabuszhoz, aminek szerintem megint változott a menetrendje, és így Megu majdnem lekéste a vonatát.. De aztán mégsem, én viszont több mint másfél órát vártam, hogy hazajussak… Végül csak hazaértem épségben, és természetesen azonnal géphez ültem, beszéltem Meguval is, hiszen sosem elég XD ^^ Fél 11kor számomra takarodó volt, és az elmúlt két éjszaka csekélyke alvásidejét tekintve ennek még egy kicsit örültem is… XD
Az álmomból pedig csak annyi maradt meg, hogy a tulajdonomban volt a fentebb említett legújabb Arena37 szám…
Ez az én formám…
